Mentőhívás
A mentők értesítése hozzátartozik a mentés folyamatához. Sajnos előfordulhat, hogy a helyszínen egyedül tartózkodik az elsősegélynyújtó, és nincs segítsége, aki telefonálni tudna vagy értesíthetné a mentőket. 


Ma, a mobiltelefonok korában még vidékről, vagy egy földút széléről is könnyebben hívhatunk segítséget, mint akár csak néhány évvel korábban. 
Az egyedül lévő elsősegélynyújtónak azonban ilyenkor is mérlegelnie kell: mivel segíthet többet a sérültnek? Ha ellátást nyújt, és utána hívják a mentőket, vagy fordítva. Ennek eldöntéséhez természetesen előbb némi információt kell nyerjünk a beteg állapotáról. Ezt követően érdemes a sorrenden gondolkodni. Általános szabály nehezen adható. Nyilván egy súlyos vérzést előbb el kell állítani, a jól légző, de eszméletlen beteget előbb stabil oldalfekvésbe kell fordítani, és utána kell értesíteni a mentőket, hisz ezzel alig vesztünk időt, de megmenthetjük vele a beteg életét. 

Újraélesztésnél már nagyobb lehet a probléma, ha egyedül vagyunk. Általános javaslat szerint, ha a klinikai halál baleset vagy vízbefulladás következtében állt be, akkor előbb meg kell kezdeni az újraélesztést, és utána hívni a mentőket, mert az eszköz nélküli újraélesztés ilyenkor igen jó hatékonysággal hoz eredményt. 
Ugyanakkor, ha a beteg vélhetően szívbetegség miatt került a klinikai halál állapotába, akkor igazán jó eredmény csak az eszközös újraélesztéstől, pl. defibrillátor (a szívizomzat rángásszerű, kóros összehúzódásait elektromos árammal megszüntető, hordozható készülék) alkalmazásától, gyógyszerektől, stb. várható, így jobb, ha a mentők értesítése mielőbb megtörténik. Természetesen mérlegelni kell azt is, hogy mennyi idő telik el a telefon keresgélésével, a hívással, és eközben nem csúszunk-e ki az egyébként is oly rövid időből, melyen belül még sikerrel kezdhető meg az életmentő beavatkozás. 
Természetesen több segélynyújtó esetén könnyebb a helyzet. 

A mentők telefonszáma 104. Ez a szám (és a rendőrség, tűzoltóság segélykérő számai is!) a kártyás, pénzes nyilvános telefonokról kártya, érme nélkül is, ingyen hívhatók! 
Hasonlóan, ezek a számok a mobiltelefonokról ? akár lejárt feltöltőkártyás telefonról is ? ingyen hívhatók. A 112-es segélyhívó szám bármely mobilszolgáltatón keresztül, pinkód nélkül is hívható! 
Ha már telefonhoz jutottunk, a legfontosabb szabály: ne tegyük le a telefont addig, amíg a szolgálatvezető nem bontja a vonalat. ő minden fontos információra rákérdez, még akkor is, ha netán mi elfelejtettük volna ezeket közölni. 
? Mutatkozzunk be, ha lehet, adjunk meg egy visszahívható telefonszámot. 
? Mondjuk el, hogy pontosan hol van a beteg (a közterület is pontosan behatárolandó)! 
? Ha baleset történt, hány sérült van, milyen jellegű a sérülésük, milyen ellátást kaptak eddig. A mentők kiérkezéséig esetleg még elvégzendő fontos teendőkről is tanácsot kérhetünk telefonon keresztül. 
? Több sérült esetén célszerű megadni, hogy közülük hány a könnyű, a súlyos vagy az életveszélyes, mert ez alapján dönt a szolgálatvezető a kivonuló egységek számáról és felszereltségéről. 
? Ha szükséges, beszéljük meg a szolgálatvezetővel azt is, hogy jól meghatározható ponton valaki várja a mentőket, ha a beteg pl. erdőben, szántóföldön, nehezen megtalálható helyen fekszik.

A tömeges balesetek  

A tömeges balesetek ellátása tapasztalt mentődolgozóktól is nagy figyelmet igényel. Természetesen nem várható el bárkitől mindaz, ami egy hivatásos segélynyújtótól, de kötelességünk segíteni. Melyek a legfontosabb tudnivalók, mit, és hogyan kellene tenni?

Mit jelent a tömeges baleset és milyen típusai vannak?
Tömeges balesetről beszélünk akkor, ha egy baleseti/megbetegedési mechanizmus fellépése folytán egy helyen, legtöbbször egy időben, négynél több személy szenved egészségügyi károsodást. A baleset bekövetkeztének helyszínét kárhelynek nevezzük, amely lehet dinamikus, illetve statikus. Előbbi esetben újabb és újabb sérültekre kell számítani (pl. járvány, terrortámadás), míg utóbbinál a sérülések döntő többsége az első percekben kialakul (pl. közlekedési balesetek). Hazánkban a tömeges balesetek között a közlekedési katasztrófák vezetnek (75%), ezt követik a vegyi balesetek (12%), majd a mérgezések (9%).

Fontos a katasztrófa mint meghatározás elkülönítése. Katasztrófáról akkor beszélünk, ha olyan jellegű káresemény következett be, melynek mind az egészségügyi, mind a műszaki felszámolása meghaladja egy egész város, vagy megye lehetőségeit, jelentős külső segítségre van szükség.Sajnálatosan gyakori
2005-ben az Országos Mentőszolgálat összesen 271 tömeges balesetet számolt fel. Az esetek többsége a Közép-Magyarországi régió területén fordul elő. 2005-ben 53, 2006-ban 71, 2007-ben 68 tömeges baleset történt a fővárosban és Pest megyében. 2006-ban összesen 483 sérült ellátására került sor tömeges baleset során, akik  közül a helyszínen 27-en elhunytak.

Teendők az első percekben
A tömeges baleset kezelésének egyik elsőként jelentkező és legfontosabb problémája, hogy a betegek/sérültek száma nincs arányban az elsőként helyszínre érkező mentőerők nagyságával. Ezért is fontos szempont, hogy a helyszínen lévő laikusok, elsősegélynyújtók lehetőség szerint pontos információt adjanak arról, ha többen, vagy sokan sérültek, betegedtek meg. Ezáltal nagyobb lehet az azonnal riasztott egységek száma, kisebb mértékben jelentkezik az aránytalanság.
A kárhely felmérése
A soksérültes helyszíneken létfontosságú a helyszín és a sérültek alapos felmérése, sokaknak talán furcsán hangzik, de nem a segélynyújtás az első. A kárhely felmérése az alábbiak szerint zajlik: 
Mi történt, történhetett? Mennyire veszélyes a helyszín? Várható-e újabb baleset?
Hogyan óvhatja a segélynyújtó saját testi épségét?
Hány sérült lehet? Milyen jellegűek a sérülések (égések, zúzódások stb.)? Kb. hány könnyű, hány súlyos sérült van? Mennyi lehet a halottak száma?
Milyen műszaki segítségre lehet szükség? Tűzoltók, vegyvédelem, honvédség.
El lehet-e kezdeni a helyszínen az ellátást, vagy ki kell menekíteni a sérülteket (pl. tűzvész, robbanásveszély). Utóbbi esetben ún. gyűjtőhelyet kell kialakítani, ennek kiválasztása komolyabb szakmai ismereteket igényel.
A felmérést követően az ún. kárhelyparancsnokot kell tájékoztatni, aki ezek ismeretében intézkedik, illetve hoz döntéseket.
A sérültek osztályozása
A hatékony helyszíni ellátás érdekében a sérülteket állapotuk súlyosságának megfelelően osztályozni kell, melynek célja a betegek megfelelő csoportosítása a mielőbbi ellátás érdekében. Az osztályozásra mindaddig szükség van, amíg nem lehet minden rászorulót egyszerre, egy időben ellátni. E tevékenység során a mentőszolgálat orvos vagy mentőtiszt dolgozója az alábbi csoportosításokat alkalmazza:

T1 - Instabil állapotú betegek, az alapvető életfunkciók (légzés vagy keringés) zavarával. Azonnali életmentő beavatkozás, pl. légútbiztosítás szükséges.

T2 - Stabil légzési és keringési paraméterek. 4-6 órán belül kell ellátni, különben állapotuk instabillá válhat. Ilyen lehet pl. egy combcsonttörés.

T3 - Stabil állapotú betegek, nincs fenyegető instabilitás. Ide tartoznak a könnyebb sérültek.

T4 - Instabil állapotú betegek, akik az adott körülmények között elláthatatlanok, tekintettel arra, hogy az aránytalanság miatt nincs egyelőre megfelelő mentőerő a helyszínen.

Természetesen a fenti kategorizálás nagy szakmai ismereteket és gyakorlatot igényel. Laikusok számára egy jóval egyszerűbb, ebből következően több hibaforrást rejtő módszert ismertetünk. 
Életveszélyes sérültek - eszméletlen, erős vérzése van, harmad-, negyedfokú égés
Súlyos sérültek - vérző, súlyos törése van, zavart tudatú, nagy területű égés
Könnyű sérült - horzsolások, zúzódások
Klinikai halottak
Halottak
Tömeges baleset felszámolásakor is érvényesek az egyes általános segélynyújtási szabályok. Ennek értelmében elsődleges az akut életveszély elhárítása, légútbiztosítás, erős vérzés csillapítása, hiszen ezek elmaradása, vagy késlekedése bizonyosan rontja a sérültek állapotát.

Hirtelen szívhalál

Hazánkban évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban, ez naponta 60-70 embert jelent, azaz Magyarországon minden 30. percben meghal valaki kórházon kívül hirtelen szívhalálban. A betegek 20-30 %-a nyilvános helyen lesz rosszul, túlélési esélyeik ez esetben nem túl kecsegtetők, hisz újraélesztésükre az első tíz percben van a legnagyobb esély.

A hirtelen szívhalál hátterében, az esetek többségében (70%) a kamrai ritmuszavar, ún. kamrafibrilláció áll. Az emberi szív a többi emlőséhez hasonlóan két szívfélből (jobb és bal) és négy üregből (1-1 pitvar, 1-1 kamra) áll. A szívműködését, azaz a szívizmok összehúzódását a szív saját ingerképző központjai irányítják. Az elsődleges ingerképző a jobb pitvar falában elhelyezkedő szinuszcsomó, ahonnan az elektromos ingerület a pitvar-kamrai csomóra, a His-kötegre, a Tawara-szárakra, majd a Purkinye-rostokra terjed. Az említett kamrai ritmuszavar esetén a kamra falában található izomsejtek működése nem összehangolt, melynek következtében nincs hatékony összehúzódás, tehát vérkeringés. A kamrafibrilláció felléptétől számított 5 percen belül még valószínűleg maradandó károsodás nélkül visszafordítható a folyamat, 10 perc után a túlélés esélye már minimális. Egészen 1960-ig számtalan szívmasszázs-technikai próbálkozás, elgondolás volt, köztük a nyílt szívmasszázs. 1960 óta (Safar) terjedt el a ma is használatos mellkasi kompresszió.

Az újraélesztés sikerét a gyors felismerés, hamar megkezdett újraélesztés, illetve a minél gyorsabban rendelkezésre álló defibrillátor készülék jelenti. Ugyanis a leggyakoribb keringésmegállási forma, tehát a kamrafibrilláció néhány percen belül leadott elektromos ütéssel megállítható. A meghatározott erejű (200-360 J) és lefutású elektromos ütés ugyanis egy külső egyidejű repolarizációnak felel meg. Célja, hogy az ütést követő ún. elektromos csendben a szív saját ingerületvezető rendszere aktiválódik és beindul a saját, normál ingerképzés. Ennek sikeréhez nagy mennyiségű foszfát szükséges, melynek mennyisége a kamrafibrilláció alatt igen gyorsan fogy, tehát az idő múlásával gyorsan csökken a defibrillálhatóság esélye is. A mentőorvosi gyakorlatban rendszeresített a defibrillátor készülék. Ápolói és laikus segélynyújtói gyakorlatban jól alkalmazható az ún. félautomata defibrillátor, amely pár éve már hazánkban is hozzáférhető. Jelentősége, hogy nemcsak orvosok használhatják, EKG-ismeret nem szükséges hozzá, kezelése rendkívül egyszerű.

Az Országos Mentőszolgálat orvos nélküli mentőautói közül jelenleg 140 mentőkocsi van felszerelve félautomata defibrillátorral, de a fővárosi tűzoltóság egyes gépkocsijain is megtalálható. Társadalmi kezdeményezés született, hogy félautomata defibrillátorral szereljék fel a tömegközlekedési eszközöket, önkormányzati hivatalokat, bevásárlóközpontokat stb. Természetesen a defibrillátor használatához nélkülözhetetlen bizonyos szintű elsősegélynyújtói és újraélesztési ismeret. Elképzelések szerint a gépjárművezetői egészségügyi vizsga tananyagába illeszkedne a félautomata defibrillátor használatának elmélete és gyakorlata.
 

A  vérzéscsillapítás természetes és mesterséges útja

Kisebb-nagyobb sérülésekkel nap mint nap találkozhatunk. A cikk a véralvadás biokémiai mechanizmusa mellett a segélynyújtás során szükséges praktikákkal is foglalkozik.

A véralvadás általános mechanizmusa 

Szervezetünkben, függetlenül attól, hogy hajszáleres, visszeres vagy ütőeres (kapilláris, vénás, artériás) vérzés következik be, a véralvadás mechanizmusa megegyező. Az érfalak sérülését és a környező szövetek roncsolódását követően a szervezet védekezése a reflexes érösszehúzódás, amely az erek összehúzódása által csökkenti a sérült területre érkező vér mennyiségét. Az érösszehúzódásnak nagy mennyiségű vér vesztésekor van igazán fontos szerepe, ez lényegében a szervezet sokk elleni fellépését jelenti. A sejttörmeléknek tekinthető, sejtmaggal nem rendelkező, membránnal határolt vérlemezkék (trombociták) összetapadása (aggregáció) ún. fehér trombust alakít ki, amely a sérült eret már képes elzárni. A véralvadás további lépéseként a folyékony vérből laza, kocsonyás jellegű test, a vérlepény képződik, amely vérrögöt (trombust) képezve végleg elzárja a vér útját.

A véralvadás részletesebb és biokémiai mechanizmusa 

Az érfal sérülése során a vér közvetlen kapcsolatba kerül az erek falában található kollagénrostokkal, ez eredményezi a trombociták (vérlemezkék) megtapadását a sérült felületen. A vérlemezkék megtapadása (adhézió) alakváltozásukat idézi elő, lemezkéből gömbformát öltenek, s a bennük található anyagokat leadják (szekréció). A leadott anyagok egy része a vérlemezkék tapadását segíti elő (pl.: fibronektin), míg másik része az erek összehúzódását serkenti (pl.: szerotonin). Az előbbi folyamattal egy időben egy bonyolult biokémiai folyamat is elindul. Ezt a folyamatot belső (vérplazmából kiinduló) és külső (érfalból vagy más szövetekből kiinduló) tényezők is beindíthatják. Az elinduló reakcióláncban tizenhárom, ún. véralvadási faktor vesz részt, melyek többsége fehérje. Jelenleg még nem ismert valamennyi faktor aktiválási mechanizmusa. Nem tisztázott teljesen a belső út legelső faktorának (XII., Hageman-faktor) aktiválódása, de bizonyos, hogy ez aktiválja a XI. faktort (hemofília C faktor), amely ezt követően a IX. faktor (Christmas-faktor) aktiválódását eredményezi. A IX. és VIII. faktor, valamint a kalciumion összekapcsolódásával kialakuló komplex a X. faktor (Stuart-Power faktor) aktiválódását eredményezi, amely az V. faktorral (proakcelerin) és kalciumionnal újabb komplexet képezve aktiválja a II. faktort (protrombin). A véralvadási folyamat a protrombin aktiválódásától a legismertebb. A protrombin trombinná alakul, amely beindítja a fibrinogén fibrinné alakulását (I. faktor). A fibrin molekulák összekapcsolódnak, így jönnek létre az ún. fibrinszálak, amelyek még könnyen oldódnak. Stabilizálásukat a XIII. faktor (fibrinstabilizáló faktor) biztosítja. A stabilizált fibrinszálak a vörösvértestek nagy tömegét kötik meg, és kialakul a trombus képzésére alkalmas vérlepény. Ezt követően indul meg a seb gyógyulásának folyamata. A külső mechanizmus útja valamivel rövidebb. A szövetekből felszabaduló III. faktor a VII. faktorral komplexet képezve kalcium jelenlétében aktiválja a X. faktort. Innentől a belső úttal megegyező reakcióláncként (kaszkád) folytatódik.




A K-vitamin szerepe a véralvadásban 

Ki gondolná, hogy a karfiolban, káposztában, paradicsomban, tejben megtalálható, illetve a bélbaktériumok által termelt K-vitamin nélkülözhetetlen a véralvadáshoz? Pedig így igaz. A véralvadási faktorok közül a II., VII., IX. és X. előállítását (szintézisét) a K-vitamin segíti. Egészséges ember esetén a bélbaktériumok megfelelő mennyiségű K-vitamint termelnek. Probléma akkor lép fel, ha a bélflóra, pl.: antibiotikumok hatására károsodik, vagy a zsírok emésztése és felszívódása szenved zavart. Ilyenkor az említett táplálékok fogyasztásával pótolhatjuk. A csecsemőknek addig kell K-vitamint adni, amíg meg nem telepednek a szükséges baktériumok a bélrendszerükben.




A véralvadás zavarai 

A véralvadás életmentő védekezési reakció, bármilyen rendellenessége az életet veszélyezteti. A véralvadási zavaroknak alapvetően két típusa van, az egyik esetben nem alvad meg a vér, míg a másik esetben sérülés nélkül játszódik le a véralvadás folyamata. 
A véralvadás hiányát vagy csökkent működését eredményezi bármelyik véralvadási faktor (kalcium, K-vitamin stb.) hiánya, illetve a véralvadás szabályozó enzimek kóros működése. Ilyen véralvadást szabályzó enzim a plazmin, melynek az a szerepe, hogy a seb gyógyulását követően a fibrinszálakat lebontsa, s ezáltal eltakarítsa a vérrögöt az érpályából. A fibrinváz feloldódásának jelenségét fibrinolízisnek nevezzük. A plazminon kívül más anyagok is közrejátszanak a véralvadás korlátozásában, közülük legfontosabb az antitrombin, amely a trombin inaktiválását eredményezi.


Szerencsére ritkább, de súlyosabb betegségeket is ismerünk, amelyek akadályozzák a véralvadását. Súlyos májbetegségek esetén felléphet a fibrin, illetve a trombin előanyagának hiánya. A hemofília (vérzékenység) ivari kromoszómához kötött, genetikailag öröklődő betegség. Ez azt jelenti, hogy a hemofília kialakulásáért felelős gén az ember 23. kromoszómáján, az ivari kromoszómán található. Ismert, hogy nők esetében mindkét nemi kromoszóma X, így a hibásat az egészséges kijavítja. Ezzel magyarázható, hogy a nők csak hordozók (nagyon ritka eset, hogy mindkét X kromoszóma rendellenes). Férfiak esetében a hibás X kromoszómát az Y kromoszóma nem tudja javítani, így vérzékenyek lesznek. A hemofília egyik típusa a VIII., a másik típusa a IX. faktor elégtelenségét idézi elő.
Ismert a fokozott véralvadás jelensége is, ezt trombózisnak nevezzük. A trombózis kialakulása számtalan okra vezethető vissza, az esetek többségében az érfal valamilyen oknál fogva (gyulladás, érelmeszesedés, kórosan lassú véráramlás) érdessé válik, s ez kedvez a vérrögök képződésének. Nem szabad megfeledkeznünk az ún. hajlamosító tényezőkről, amelyek nagy része megelőzhető. Ezek közé tartozik a dohányzás, tartós fekvés, terhesség, visszeresség, ritmuszavarok, fogamzásgátlók szedése (utóbbi egyre kevésbé a csökkenő hormontartalom miatt).
A trombózis során képződött vérrög (trombus) megindítja a véralvadást, s ezzel elzárhatja az adott érpályát. Egyes esetekben a trombus leszakad az érfalról, s a véráramba sodródva keletkezési helyétől távol zár el esetleg létfontosságú érszakaszokat (agyi-, vagy szívereket), ezzel embóliát okozva. A nagyvérköri (szív-test-szív) embólia a tüdőkben, a szívben keletkező rögök az agyban okoznak leggyakrabban érelzáródást.

Eszméletlenség

 Eszméleten az agy folyamatos aktív működése által fenntartott éber állapotot értjük. Az eszmélet fiziológiás és mérsékelt fokú felfüggesztése az alvás. Erősebb inger a természetes alvást azonnal megszünteti, a betegség miatt bekövetkező eszméletlenség állapotából azonban a beteg nem vagy alig ébreszthető.

Vizsgálata : a legbiztosabb reflex a pillareflex !

? légzés és keringés vizsgálata

? száj- garat üreg megtekintése, vér, véralvadék, nyák, hányadék, ételmaradék ill. idegen test eltávolítása

? mozgatható műfogsor eltávolítása

? külsérelmi nyomok vizsgálata (koponyasérülés, gerincsérülés)

? stabil oldalfekvő helyzet biztosítása

? megfigyelés

 
A stabil oldalfekvés célja az aspiráció kivédése, a szabad légút biztosítása!

Tilos stabil oldalfekvést alkalmazni gerinctörésnél, medencetörésnél, nyílt hasi sérülésnél, combcsonttörés, felkarcsonttörés, sorozat bordatörés és szegycsonttörés esetén!

A beteg bal oldalához térdelünk, bal karunkkal a beteg térdei alá nyulunk és felhúzzuk. A térdeket megdöntve a beteg jobb karját a jobb kezünkkel a beteg csípője alá helyezzük. A beteg bal karját a mellkasán keresztbe helyezzük, majd felkarját a válla alatt megragadva és térdeit fogva erőteljes mozdulattal a jobb oldalára fordítjuk. Az oldalára fordított beteg végtagjait elrendezzük úgy, hogy az alul levő alsó végtagot behajlítjuk, felül levő alsó végtagot kiegyenesítjük és a jobb kézfejét a feje alá helyezzük.

 

Az égés típusai, ellátása 

Az égést okozhatja a testfelülettel érintkező forró gőz, víz vagy egyéb magas hőfokú folyékony anyag, láng, izzó fém.

Az égés fokozatai :

Első fokú - bőrpír jellemzi, az égett bőrfelület fájdalmas

Másodfokú - égési hólyagok (bulla) alakulnak ki

Harmadfokú - a bőr felső rétege teljesen elpusztul, égési seb keletkezik

 
A kilences szabály :

fej 9%

mellkas és hasfal elől 2*9%

hát hátul 2*9%

két felső végtag 2*9%

két alsó végtag 2*2*9%

gáttájék 1%

  11*9% + 1% = 100%

Következményei :

Az erek fala károsodik, plazma áramlik a szövetek közé - vértérfogat csökken - shock!!!

Égett felület fertőzése !!!

Elsősegély :

Az égést követő húsz percen belül az égett testrész hűtése hideg folyóvízzel, 10-15 percig !

Steril fedőkötés. 3-5 %-ot meghaladó égésnél kórházi ápolás szükséges.

shock fogalma, teendők shockos beteg esetén

 A shock perifériás keringési elégtelenség, mely önmagától nem rendeződik. Az erek térfogata és a benne keringő vér térfogata között aránytalanság alakul ki. Beavatkozás nélkül circulus vitiosus alakul ki, mely végül halálba torkollik.

Okozhatja :

? vérzés, égés, szívinfarktus - keringő vérmennyiség csökken

? tüdőembolia - kisvérköri keringési akadály

? értágulat - anafilaxiás shock

 

A beteg szürkés, sápadt, verejtékes, hideg tapintatú. Vérnyomás alacsony, pulzus szapora, könnyen elnyomható.

Elsősegély :

? sebek fedése

? vérzéscsillapítás

? égett terület hűtése

? nyugalomba helyezés

? megfelelő fektetési mód - hanyatt fekvő helyzet, lábak felpolcolva

 

Gázmérgezések, növényvédő szerek okozta mérgezések

Gázmérgezések

 

Szénmonoxid 

? 200 -300-szo jobban kötődik a hemoglobinhoz

? a kipufogógáz sok szénmonoxidot tartalmaz

? kínzó, szaggató jellegű fejfájás, hányinger, hányás, látásromlás, cseresznye piros ajak és arcszín, izomgyengeség jellemzi

? ellátás : friss levegőre visszük, életfunkciókat megvizsgáljuk

? eszméletlen beteget stabil oldalfekvés, előfordulhat epilepsziát utánzó rángógörcs

? klinikai halottat újraélesztünk (biológiai halálnál piros hullafoltok jelennek meg)


Széndioxid

? leggyakrabban borospincékben fordul elő

? ellátása ugyanaz mint a szénmonoxidnál

? a széndioxid 4-5 %-ban ingerli, 10%-nál nagyobb mennyiségben bénítja a légzőközpontot.

 
Növényvédőszerek okozta mérgezések

 Magyarországon kb. 300 féle növényvédőszer van forgalomban. Mérgezéseket legtöbbször az akrilfoszfátok okoznak, melyek a koleszterináz enzimet bénítják, amikoris felszaporodik az acetilkolin és ez pedig paraszimpatikus tüneteket okoz. A méreg a szervezetbe bejuthat nyálkahártyáról, bőrről, belélegezve és enterális úton.

? gombostűnyi pupillák

? alacsony vérnyomás, lassú szívműködés

? fokozott nyálfolyás, hányás, hasmenés

? verejtékezés, remegés, izomgyengeség

? eszméletzavar, eszméletlenség

Elsősegély :

? magunkat óvjuk - gumikesztyű

? hánytatás (ha eszméleténél van)

? ha szemébe fröccsent ki kell mosni szódabikarbónás oldattal

? szennyezett ruhát eltávolítjuk

? szappanos vízzel lemossuk

Rándulások, törések, ficamok

Rándulás :

Akkor keletkezi, ha egy külső erő kimozdítja természetes helyzetéből az ízületi fejet, de az erőhatás megszűntekor az visszatér az ízületi árokba. Erek, inak idegek sérülnek. Kék-zöld, fájdalmas. Funkciózavar is felléphet. Nyugalomba helyezés, jegelés, rögzítés.

Ficam :

Akkor keletkezik, mikor erő hatására kimozdul az ízületi fej a vápából de az erőhatás megszűntekor sem tér vissza. Nagyon heves fájdalom. Az ízületnek rendellenes formája van, jellemző a rugalmas rögzítattség. Rögzítés, de visszatenni tilos !!!

Törés :

Nagy erőbehatás a csontszövet folytonosságát megszakítja és törést okoz. 

1. zöldgally törés - csecsemőknél és gyermekeknél annyira erős a csonthártya, hogy a csont eltörik de a csonthártya ép marad

2. zárt törés - a csontot körülvevő lágyrészek és a bőr ép marad

3. nyílt törés - a törés felett seb keletkezik, a csontvégek láthatóvá vállnak

Tünetei : fájdalom, duzzanat, alakváltozás, rendellenes mozgathatóság, működésképtelenség

Ellátása : rögzítés, nyugalomba helyezés, pszichés fájdalomcsillapítás, szakorvosi ellátás 

 

Jellegzetes törések .

Koponyaalapi törés :

? elülső árok törése - szem körüli vérömleny, orrból csorgó vér és liquor keveréke

? középső árok törése - fül mögötti vérömleny és a fülből szivárgó véres- vizes folyadék

? hátulsó árok törése - vérömleny a tarkón és véres- vizes folyadék csurog a garatfalon

eszméletlen - stabil oldalfekvés, sebellátás

eszméleténél van - sebellátás, hanyatt fektetjük vagy arra az oldalra ahonnan a vér folyik a füléből, vállát megemeljük

Gerinctörés : Ha tálcafogással végigsimítjuk a beteg gerincét duzzanatot ill. szintbeli eltérést észlelünk. A baleset mechanizmusából is következtethetünk gerinctörésre. A talált helyzetben hagyjuk, nem szállítjuk!!! Mentők - vákummatrac - azonnal kórház! Ha mégis mozdítani kell, akkor három elsősegélynyújtó tálcafogással egyszerre emelheti.

Medencecsonttörés : Tünete a symphysis bemélyedése. A beteget a talált helyzetben hagyjuk, medence két oldalát megtámasztjuk.

Bordatörés : Lehet egy vagy több borda törött ill. ablakos bordatörés. Erős fájdalom mely légvételnél, köhögésnél, tüsszentésnél már szinte elviselhetetlen. A kis lihegő légvételek miatt tetániás görcs is kialakulhat (sav-bázis egyensúly felborul). A beteget féligülő helyzetbe hozzuk.

Combcsonttörés : A beteget kényelmes helyzetbe helyezzük, megtámasztjuk, azonnal mentőt hívunk.
  

Szívroham

Mi a szívroham?

A szívroham lényege, hogy a szívizom szöveteit ellátó artériák valamelyike hirtelen elzáródik, és a szöveti oxigénellátás megszűnik, a szívizomsejtek pusztulnak. Az elzáródás leggyakoribb oka az érelmeszesedés következtében létrejövő szűkület, illetve a szűkületben létrejövő vérrög. Az esetek egy jelentős részében az infarktus hirtelen alakul ki, és a szűkületet okozó plakk megrepedése, ritkán bevérzése váltja ki az egész érbelsőt elzáró vérrög kialakulását. A túlsúly és a megnövekedett vérkoleszterin szint, a cukorbetegség, a mozgásszegény életmód és a stressz mind-mind kockázati tényező.

A szívinfarktus előjelei

A szívinfarktus bármikor kialakulhat, munkában, sportolás közben, pihenéskor, illetve mozgás esetén is. Bár hirtelen is kialakulhat, sok szívinfarktust elszenvedő embernél órákkal, napokkal, vagy már hetekkel korábban figyelmeztető jelek alakulnak ki. A szívinfarktus legelső figyelmeztető jele a vissza-visszatérő mellkasi fájdalom, ami mozgásra erősödik, és pihenésre szűnik.

Ezekre nagyon fontos lenne odafigyelni, hiszen felismerésükkel az életmód még megváltoztatható és orvosi segítséggel maga a szívroham még nagy eséllyel elkerülhető. Az anginát a szív elégtelen vérellátása okozza, s az alábbi figyelmeztető jelek léphetnek fel:

  • vissza-visszatérő mellkasi fájdalom
  • a fájdalom kiterjedhet az egész mellkasra, a hátra, a nyakra és az állkapocsra, illetve lefelé a karokra, különösen a bal karra
  • a fájdalom mozgásra erősödik, és pihenésre szűnik.

Amikor ezek a tünetek fellépnek erőfeszítés stressz vagy izgalom miatt, a szívizom extra vérellátást igényel, amely nem teljesíthető, mert a koszorúér artériák a zsírlerakódások miatt leszűkültek. A szívizom kevés vért kap, és fájdalomérzettel reagál. Pihenéssel a vérigény a normális szintre süllyed, és a fájdalom abbamarad.

A szívroham tünetei

A szívroham tünetei már magát a szívrohamot jelzik. Tehát a beteg, akinek éppen infarktusa van, ezeket a tüneteket észleli.

  • nyomásérzés a mellkas közepén, vagy szorító mellkasi fájdalom
  • kisugárzó fájdalom a mellkasból a váll, a kar, vagy akár a hát, has irányába
  • légszomj
  • izzadás, hányinger, hányás
  • halálfélelem

A legnagyobb veszély

A szívroham legrosszabb esetben hirtelen vérkeringés megállást okoz, melynek hátterében legtöbbször egy szívritmus zavar, az úgy nevezett kamrafibrilláció áll. Ilyen esetben az életben maradás esélyét az azonnal megkezdett, szakszerű újraélesztés, és a lehető leghamarabb odaérkező defibrillátor készülék jelenti.

Hirtelen szívleállás

A hirtelen szívhalál az egész világon óriási problémát jelent. A szívmegállás olyan hirtelen, egyik pillanatról a másikra következik be, hogy a betegek 30-40%-a el sem jut a kórházba, így nagyon kicsi az esélye a túlélésre. A hirtelen szívhalál hátterében az esetek többségében (50-75%-ában) a szívkamra rosszindulatú ritmuszavara, az ún. kamrafibrilláció áll.

Röviden a kamrafibrillációról

A kamrafibrilláció a szívizomzat olyan, igen gyors és kaotikus elektromos tevékenysége, ami lehetetlenné teszi a szívizom-pumpájának normális mechanikai működését, összehúzódását. Ennek következtében a szív nem pumpál vért, létfontosságú szervek (az agy és maga a szívizomzat is) vérellátás nélkül maradnak.
Az ok leggyakrabban akut oxigénhiányos állapot, de felléphet baleset, ion-háztartászavar következtében is. Tünete az eszmélet elvesztése, a pulzus, illetve a légzés hiánya.

Személyes rizikófaktorok:

  • 40 év feletti életkor
  • nőknél a klimax, a változás kora
  • magas vérnyomás
  • magas koleszterinszint
  • cukorbetegség
  • szívizom betegség (pl. lezajlott infarktus)
  • családi halmozódás
  • mozgásszegény életmód
  • hirtelen fizikai terhelés
  • erős mellkasi ütés

Megelőzésében jelentős szerep jut a felsorolt kórállapotok kezelésének, a kamrafibrilláció azonban látszólag teljesen egészséges embernél is felléphet.

A szívritmus minél gyorsabb helyreállításával sok ember megmenthető

A kamrafibrilláció azonnali beavatkozást igénylő állapot, hiszen bekövetkezésekor a beteg elveszti eszméletét, szívműködése és légzése egyaránt leáll. Ebből az állapotból a beteg a szívritmus minél gyorsabb helyreállításával megmenthető, sürgős beavatkozás hiányában azonban a halál perceken belül véglegesen és visszafordíthatatlanul bekövetkezik.

A legnagyobb probléma azonban, hogy a szívleállás bárhol, bármikor bekövetkezhet, a legváratlanabb pillanatokban, amikor nincs a közelben orvos vagy más egészségügyi szakember. A mentő a legnagyobb igyekezet mellett is sajnos sokszor későn érkezik.

Ezért nagyon fontos, hogy minél többen ismerjék és alkalmazzák is az újraélesztés és a defibrillálás alapvető módszereit. A túlélésre csak akkor van esély, ha egy láncszem sem hiányzik az elsősegély-nyújtási folyamatból. A segélyhívást követően meg kell kezdeni az újraélesztést.

Sajnos Magyarországon az elsősegélynyújtás aránya riasztóan alacsony, mindössze 0,2-3%. Az Európai Unió tagországaiban ez az arány 30%. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert ez az ellátási hiányosság megmutatkozik a hirtelen szívleállás okozta nagyarányú halálozásban is.

Magyarországon az újraélesztés és az elsősegélynyújtás megfelelő alkalmazása, csupán a hirtelen szívhalál vonatkozásában 10-12 ember életének megmentését jelentheti naponta.

A szakemberek nem tétlenkednek a 2002-es Szív Világnapja alkalmából felvilágosító kampány indult az életmentő defibrillátor használatáról. A cikk második részében erről olvashatnak.

Naptár